A nemzetközi rend átalakulása felgyorsult: az ukrajnai konfliktus, a közel-keleti háború és az amerikai külpolitika radikális fordulata mind azt jelzik, hogy a korábbi globális stabilitásra épített üzleti modellek elavultak. A vámok, exportkorlátozások és szankciók már nem kivételes eseményeknek számítanak, hanem az új normalitás részei.
A MIT Sloan elemzése szerint a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy egyetlen globális ellátási lánc vagy egyetlen piaci logika mentén működjenek. A reziliencia ma már strukturális kérdés: az érintett cégek regionalizálják működésüket, diverzifikálják partnerségeiket, és olyan szervezeti formákat keresnek, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni. A kutatók rámutatnak, hogy a rugalmas, decentralizált struktúrák jobban teljesítenek turbulens környezetben.
A HR számára ez azt jelenti, hogy a szervezeti design és a tehetségmenedzsment stratégiai kérdéssé válik. Milyen kompetenciákra van szükség egy geopolitikailag is rugalmas szervezetben? Hogyan épít a vállalat olyan csapatokat, amelyek helyi piacokon is hatékonyan működnek, miközben globálisan koherensek maradnak? A HR-vezetőknek aktívan be kell kapcsolódniuk a strukturális döntésekbe – ez már nem kizárólag a stratégiai igazgatóság dolga.
