A mesterséges intelligencia alapú meeting- és interjúösszefoglaló eszközök rohamos terjedése új kihívás elé állítja a toborzási folyamatokat. Ezek az eszközök nemcsak rögzítik, hanem strukturáltan tárolják is az elhangzottakat – legyen szó egy jelölt félresikerült válaszáról vagy egy toborzó tapintatlan, esetleg törvénysértő kérdéséről. Az egyik vezérigazgató szavaival: „Egy jelölt hibája örökre rögzülhet. De egy kérdező érzéketlen – vagy akár illegális – kérdése is ott maradhat."
A probléma kétirányú. A jelöltek szempontjából az AI-összefoglalók csökkenthetik a „második esély" lehetőségét, hiszen a rosszul megfogalmazott válasz dokumentáltan megmarad. A munkáltatók oldalán viszont komoly jogi kockázatot jelent, ha a toborzó olyan kérdést tesz fel, amely diszkriminatív lehet – például életkorra, családi állapotra vagy egészségi állapotra vonatkozóan. Ezek az esetek korábban szó szerint elszálltak, ma már nem.
A HR-vezetőknek most kétféle feladatuk van: egyrészt frissíteni kell a toborzási protokollokat, hogy az AI-rögzítés tényét minden érintett ismerje és elfogadja, másrészt intenzív tréninggel kell felkészíteni a toborzókat arra, mit szabad és mit nem kérdezni. A pszichológiai biztonság és a jogi biztonság egyszerre forog kockán – és az előkészítetlen szervezetek komoly kockázatnak teszik ki magukat.
