A legtöbb szervezet toborzással próbálja megoldani a leadership-hiányt – pedig a válasz sokszor már ott van a csapaton belül. A vezetői utánpótlás krízise nem elsősorban tehetséghiány kérdése, hanem láthatósági probléma: a szervezetek nem rendelkeznek megbízható módszerrel arra, hogy felismerjék, kiben van vezető.
Az AI-alapú megközelítések egy új irányt kínálnak. A munkavállalói elismerési rendszerekből – mint a peer-to-peer visszajelzések, a díjazások és a teljesítmény-kiemelések – gazdag viselkedési adatbázis épül fel. Az új generációs AI-eszközök képesek ezeket az adatokat elemezni, és olyan mintákat azonosítani, amelyek előrejelzik a leadership-potenciált – jóval korábban, mint ahogy az egy hagyományos teljesítményértékelésből kiderülne.
HR-szempontból ez a megközelítés több fontos kérdést is felvet. Egyrészt a tehetségmenedzsment fókuszát a külső toborzásról a belső fejlesztés felé tolja – ami olcsóbb és fenntarthatóbb. Másrészt az adatvezérelt leadership-azonosítás csökkenti a tudatos és tudattalan elfogultságot a szubjektív döntésekhez képest. A kulcs azonban az átláthatóság: a munkavállalóknak tudniuk kell, hogy milyen adatok alapján és hogyan értékelik őket.
