Kanada gazdasága 2025-ben több mint 100 milliárd dolláros termelékenységveszteséget szenvedett el – és ennek hátterében elsősorban az emberek egészségi állapota áll. A Deloitte friss elemzése három fő tényezőt azonosít: a betegség miatti kiesett munkanapokat, az informális ápolói szerepeket vállaló munkavállalók csökkent hatékonyságát, valamint az idő előtti halálozásból fakadó, visszafordíthatatlan munkaerő-veszteséget.
A számok mögött emberi történetek ezrei állnak. A krónikus betegségek, a mentális egészségügyi problémák és az egészségtelen munkakörülmények együttesen húzzák le a produktivitást. Az ápolói feladatokat ellátó munkavállalók – akiknek többsége nő – különösen nagy terhet viselnek: sokan részmunkaidőre váltanak, lemondanak előléptetési lehetőségekről, vagy végleg kilépnek a munkaerőpiacról. Mindez láthatatlan, de hatalmas gazdasági veszteség.
HR-szemszögből ez az adat egyértelmű üzenet: a munkavállalói jóllét befektetés, nem költség. Azok a szervezetek, amelyek proaktívan foglalkoznak a fizikai és mentális egészséggel – rugalmas munkavégzéssel, egészségügyi támogatással, ápolói szabadságpolitikával –, nemcsak humánusabbak, hanem gazdaságilag is okosabbak. A 100 milliárd dolláros szám azt mutatja, hogy az inakció ára magasabb, mint bármilyen jóléti program költsége.