A munkavállalói jóllét iránti igény nem csökkent a járvány utáni „visszatérés" időszakában – ellenkezőleg, tovább nőtt. Az életszínvonal-nyomás, a geopolitikai feszültségek és az állandó bizonytalanság együttesen emelik a lécet: az emberek többet várnak a munkahelyüktől, mint korábban. Egy friss felmérés szerint a HR-vezetők fele tapasztalt ugrásszerű növekedést a jólléti támogatás és juttatások iránti keresletben.
A jóllét sok vállalatnál mégis alulértékelt eszköz marad – papíron szerepel a stratégiában, de a gyakorlatban nem kap megfelelő erőforrást vagy figyelmet. A munkavállalók pedig érzékelik ezt. A mentális egészség, a pénzügyi biztonság és a rugalmas munkavégzés egyre inkább alapelvárássá válik a tehetségek megszerzéséhez és megtartásához egyaránt.
HR-szemszögből a wellbeing program akkor működik, ha nem kampányszerű, hanem beépül a szervezeti kultúrába. Ez azt jelenti, hogy a vezetők is részt vesznek benne, a juttatások valóban elérhetők és relevánsak, és a rendszer mér is: nyomon követi a kihasználtságot és a hatást. A jóllét befektetés – és megtérül, ha komolyan veszik.
