A Világbank legújabb jelentése árnyalja az AI munkaeőpiacra gyakorolt hatásáról szóló globális vitát: a generatív mesterséges intelligencia a fejlett gazdaságokban jóval több munkahelyet fenyeget, mint a fejlődő országokban. Ez elsőre megkönnyebbülésnek tűnhet, de a jelentés figyelmeztet: a pozitív hatások sem jönnek maguktól.
A fejlődő gazdaságokban a munkaerő nagy része olyan szektorokban dolgozik – mezőgazdaság, kézműipar, informális szektor –, amelyeket az AI egyelőre nehezen automatizál. Ugyanakkor éppen ezért a termelékenységi ugrás lehetősége is kisebb, ha nem történnek komoly beruházások a digitális infrastruktúrába, a munkavállalói képzésbe és az oktatási rendszerek modernizálásába. A jelentés szerint a rés csak befektetéssel zárható be.
HR-szemszögből a tanulság globálisan érvényes: az AI-transzformáció nem passzív folyamat, amelynek ki lehet várni a végét. Azok a szervezetek és gazdaságok, amelyek most fektetnek be a munkavállalók átképzésébe és a digitális készségek fejlesztésébe, versenyelőnyt szereznek – azok pedig, amelyek kivárnak, lemaradnak a termelékenységi nyereségről is.
