← up2date főoldal up2date by Y2Y · Globális HR hírek magyarul · Archívum
A hős-csapda: miért bukik meg a klasszikus utódlástervezés?
Talent Management Talent Management 🌍 Globális

A hős-csapda: miért bukik meg a klasszikus utódlástervezés?

A szervezetek többsége ma is úgy tervezi az utódlást, ahogy tíz éve tette: kijelöli a sztárokat, figyeli a teljesítménymutatókat, és várja, hogy a „hős" magától kiemelkedjen. Ez a megközelítés azonban egyre veszélyesebb csapdává válik – különösen egy olyan környezetben, ahol a piaci feltételek gyorsabban változnak, mint ahogy egy vezetői karrier ívét meg lehet tervezni.

A probléma gyökere az, hogy a hagyományos utódlási rendszerek múltbeli sigereket jutalmaznak. Aki jól teljesített az előző ciklusban, az kerül fel a listára – függetlenül attól, hogy az ő kompetenciái relevánsak lesznek-e három év múlva. A kutatások szerint a szervezetek közel fele nem méri rendszeresen az utódlásra jelölt személyek jövőorientált képességeit, például az adaptációs rugalmasságot, a bizonytalanságtűrést vagy a koalícióépítési készséget.

A HR és a tehetségmenedzsment szakembereknek most kell átírni a „felkészültség" definícióját. Ez azt jelenti: kevesebb fókusz a múltbeli eredményekre, több figyelem a tanulási agilitásra és a rendszerszintű gondolkodásra. A legjobb utódlási programok nem hősöket keresnek – hanem olyan embereket, akik a következő kihíváshoz tudnak alkalmazkodni.

Eredeti cikk → Forrás: Talent Management
Y2Yszemmel
Ehhez a témához a Y2Y-tól

Köztünk szólva: havonta egy levél CEO-nk, Dorka tollából. Feliratkozás →

Kapcsolódó cikkek

Moduláris képzéssel töltik fel a szakemberhiányt a kkv-k
Personalwirtschaft · 2026-09-07
Moduláris képzéssel töltik fel a szakemberhiányt a kkv-k
Az AI és a home office visszahozza az emberi készségek értékét
HR Executive · 2026-09-09
Az AI és a home office visszahozza az emberi készségek értékét
PISA-sokk Németországban: mit kell most lépnie a HR-nek?
Personalwirtschaft · 2026-09-10
PISA-sokk Németországban: mit kell most lépnie a HR-nek?
További cikkek: Tanulás és fejlesztés →