Az MI-forradalom közepén a legtöbb vállalat technológiára és promptírásra költ, miközben egy sokkal alapvetőbb tényezőt figyelmen kívül hagy. Egy vezető ázsiai HR-szakember most felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen leadership-tulajdonság jobban meghatározza az AI-bevezetés sikerét, mint bármely eszköz vagy platform.
A szóban forgó készség a kíváncsiság – pontosabban a strukturált, szándékos kíváncsiság, amely arra ösztönzi a vezetőket, hogy kérdezzenek, kísérletezzenek és befogadják a bizonytalanságot. Az adatok szerint azok a csapatok, amelyeket kíváncsisággal vezetve irányítanak, gyorsabban adoptálják az AI-eszközöket, kreatívabban használják azokat, és kevésbé félnek a technológiai változásoktól. A merev, eredményorientált parancs-kontroll stílus viszont épp azt a pszichológiai biztonságot rombolja le, amelyre az AI-kísérletezéshez szükség van.
HR-szemszögből ez komoly üzenetet hordoz: a tehetségmenedzsment és a vezetőfejlesztés fókuszát érdemes átirányítani. Nem elég AI-képzést szervezni, ha a szervezeti kultúra nem tűri a hibát és a kísérletezést. A HR-csapatoknak most az a dolguk, hogy olyan fejlesztési programokat építsenek, amelyek a kíváncsiságot tudatosan erősítik – mert ez az a „puha" készség, amely a legtöbb kemény üzleti eredményt hozza az AI-korszakban.
