A vállalati egészségmenedzsment (BGM) sokáig a HR periférián maradt – szép, de nem stratégiai. Ez változóban van. Németországban a tartós betegségek miatti hiányzások rekordszintet érnek el, miközben az AI-alapú munkavégzés új típusú mentális túlterhelést generál, a demográfiai változások pedig egyre idősebb és sérülékenyebb munkaerőt hoznak a szervezetekbe.
A kutatások szerint a nem kezelt mentális egészségproblémák és a krónikus stressz közvetlen összefüggésben állnak a teljesítményveszteséggel és a fluktuációval. Egy jól működő BGM-program nem csupán a hiányzásokat csökkenti – mérhető ROI-t termel a toborzási és pótlási költségek mérséklésén, a produktivitás növelésén és a munkavállalói elköteleződés erősítésén keresztül. A kulcs: a BGM-et ne jóléti juttatásként, hanem üzleti befektetésként kezelje a HR.
A HR-vezetőknek most konkrét lépéseket kell tenniük: mérési keretrendszert kell felállítani a BGM hatékonyságához, be kell vonni a felsővezetést a business case kommunikálásába, és az egyéni intervenciókat rendszerszintű megközelítéssel kell kiegészíteni. A pszichológiai biztonság, a rugalmas munkavégzés és a tudatos terheléselosztás nem HR-soft téma – hanem a szervezeti teljesítmény alapfeltétele.
