Németországban 2026-ra nagy nyugdíjreform készül: Friedrich Merz kancellár a svéd modellt veszi alapul, és a nyugdíjbizottság összes javaslatát gyorsan törvénybe iktatná. A tervek között szerepel a tőkefedezeti elem erősítése, a járulékplafon emelése és a nyugdíjkorhatár kérdésének újranyitása. A DGB, a legnagyobb német szakszervezeti szövetség, nem vár tétlenül: saját reformcsomaggal lépett porondra, amely más hangsúlyokat helyez a rendszer fenntarthatóságára.
A vita középpontjában a finanszírozás kérdése áll. A munkáltatói oldal attól tart, hogy a járulékok emelkedése versenyképességi hátrányt okoz, különösen a kkv-szektorban. A DGB ezzel szemben a magasabb bérű munkavállalókat és a tőkejövedelmeket terhelné erősebben. A bizottság 33 javaslata egyebek mellett a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzését, a nők nyugdíjhátrányának csökkentését és a digitális adminisztráció egyszerűsítését is tartalmazza.
HR-szemszögből a reform közvetlen hatással lesz a bérköltségekre, a juttatási csomagok tervezésére és a tehetségmegtartási stratégiákra. Azok a vállalatok járnak jól, amelyek már most elkezdik modellezni a lehetséges járuléknövekedés hatásait, és proaktívan kommunikálnak a munkavállalókkal a változásokról. A rugalmas nyugdíjba vonulás ösztönzése emellett új lehetőséget kínál az idősebb munkavállalók megtartására – ez különösen a szakemberhiánnyal küzdő szektorokban lehet stratégiai előny.
