A kanadai szövetségi kormány 800 határozott idejű szerződést hosszabbít meg a közszolgálatban, hogy felkészüljön egy közelgő, nagyszabású kilépési hullámra. A döntés hátterében az áll, hogy a közeledő nyugdíjazások és az önkéntes távozások komoly kapacitásrést nyitnának a bérszámfejtési és kompenzációs rendszerben, amely már korábban is súlyos fennakadásokat szenvedett el.
Az érintett munkavállalók döntő többsége kompenzációs tanácsadó, akik napi szinten dolgozzák fel a béreseteket és kezelik a bérrendszerrel kapcsolatos ügyeket. A szövetségi kormány Phoenix bérrendszere évek óta problémás – sok alkalmazott kapott hibás bért vagy maradt ki a kifizetésből –, és ez a szerződéshosszabbítás részben ennek a krónikus válságnak a következménye. A meglévő tudás megtartása jelenleg fontosabb, mint új emberek betanítása.
Ez az eset tankönyvi példa arra, miért kritikus az utódlástervezés és a tudásmenedzsment a közszférában is. Ha egy szervezet egyszerre veszít el sok tapasztalt szakembert, az nem csupán operatív fennakadást okoz, hanem intézményi emlékezetet is töröl. A HR-csapatoknak – legyenek állami vagy magánszférában – proaktívan kell azonosítaniuk azokat a pozíciókat, amelyek kritikus tudást hordoznak, és időben kell kidolgozniuk az átadási terveket.
