Az onboarding az egyik legtöbbet emlegetett HR-prioritás – kap pénzt, figyelmet és sablonokat. Mégis van egy meglepő hiányossága: szinte senki nem méri, hogy valójában működik-e. A legtöbb HR-csapat pontosan meg tudja mondani, mikor ment ki az üdvözlő e-mail, melyik platformon volt elérhető a céges kézikönyv, és hány lépésből állt a folyamat. Azt viszont már kevesen tudják, hogy az új munkavállaló valóban megértette-e a szerepét, és érzi-e, hogy tartozik valahová.
A Shortlister kutatása szerint a vállalatok 55 százaléka semmilyen formában nem méri az onboarding hatékonyságát. Ez különösen meglepő annak fényében, hogy a korai kilépések – az első 90 napon belüli felmondások – komoly anyagi és humán tőkeveszteséget jelentenek. A hiányzó adat nem erőforráshiány kérdése: a legtöbb szervezet rendelkezik az eszközökkel, csak nem alkalmazza őket tudatosan erre a területre. Pulzusfelmérések, strukturált 30-60-90 napos visszajelzési pontok és mentorok bevonása minimális befektetéssel is mérhetővé tehetik a folyamatot.
HR-szemszögből az onboarding nem zárható le az első munkahéten. A beilleszkedés hónapokig tart, és a szervezeti kultúra elsajátítása különösen lassú folyamat. Aki csak a logisztikát méri – ki kapott laptopot, ki töltötte ki a GDPR-képzést –, az lényegében a tartalom nélküli folyamatot validálja. A valódi onboarding-hatékonyság mérése az elköteleződésben, a teljesítményrampában és a korai fluktuációban mutatkozik meg. Ezeket érdemes követni.
