A munkavégzés mintái gyökeresen megváltoznak, ahogy az emberek egyre hosszabb ideig maradnak aktívak a munkaerőpiacon. A MIT Sloan kutatója saját ötven éves karrierjét és mások tapasztalatait elemezve jutott egy meglepő felismerésre: nem a tervezett lépések, hanem a váratlan, kalandos kitérők hagyják a legnagyobb nyomot a szakmai fejlődésben.
Az elemzés szerint ezek az „aventura-pillanatok" – az ismeretlen területre való belépés, az új kihívások vállalása, a kontroll ideiglenes feladása – aránytalanul nagy hatással vannak a tanulásra, az önismeretre és a hosszú távú motivációra. A hagyományos karrierépítési logika, amely a biztonságot és a kiszámíthatóságot helyezi előtérbe, sok esetben éppen ezeket az értékes fejlődési lehetőségeket zárja ki.
HR-szempontból ez a kutatás újragondolásra készteti a tehetségmenedzsment és a karrierfejlesztés bevett gyakorlatait. Ha a szervezetek valóban elkötelezettek a munkavállalói élmény mellett, akkor tudatosan kell teret adniuk a kiszámíthatatlan tapasztalatoknak – belső mobilitással, cross-funkcionális projektekkel, meglepő megbízatásokkal. A pszichológiai biztonság ebben a kontextusban nem a komfortot jelenti, hanem azt, hogy az emberek merjenek kalandba vágni.
