Az Indeed Hiring Lab legfrissebb elemzése egyértelmű képet fest: az Egyesült Államokban a fizetéses (salaried) állásokban dolgozók bérének növekedési üteme jelentősen meghaladja az órabéres pozíciókét. Ez nem egy-két iparágra jellemző kivétel, hanem szisztematikus tendencia, amely a munkaerőpiac széles szegmenseit érinti.
Figyelemre méltó, hogy még azokban az órabéres munkakörökben is, ahol béremelkedés tapasztalható – ilyen például a HR-szektor –, a növekedés mértéke elmarad a salaried pozícióknál mért szinttől. Ez azt jelenti, hogy az órabéres munkavállalók relatív helyzete romlott, még akkor is, ha nominálisan többet keresnek. Az elemzés rámutat arra is, hogy a bérkülönbség nem pusztán a munkakör jellegéből, hanem a tárgyalási pozícióból, a piaci keresletből és az automatizáció veszélyének mértékéből is fakad.
HR-nézőpontból ez a trend egyszerre kompenzációs és megtartási kihívás. Azok a szervezetek, amelyek órabéres munkavállalókra támaszkodnak, fokozott elvándorlási kockázattal néznek szembe – különösen, ha a bérnövekedés nem tart lépést a piaccal. A tudatos total rewards stratégia, a nem anyagi juttatások erősítése és a karrierfejlődési utak átláthatóvá tétele azok az eszközök, amelyekkel a HR csökkenteni tudja a bérolló okozta elégedetlenséget és fluktuációt.
