Az álláskeresők száma robbanásszerűen megnőtt: egy friss toborzási platformos felmérés szerint az elmúlt öt évben megháromszorozódott az egy-egy pozícióra érkező pályázatok mennyisége. Ma már átlagosan több mint 300 jelentkező verseng egyetlen álláshirdetésre – ez az adat önmagában megmutatja, mennyire átalakult a munkaerőpiac dinamikája.
A „jelentkezési hullám" hátterében több tényező húzódik meg egyszerre. A gazdasági bizonytalanság miatt sokan aktívabban keresnek állást, miközben az AI-alapú önéletrajzírók és egyszerűsített jelentkezési felületek drasztikusan lecsökkentették a pályázás idő- és energiaigényét. Ennek eredménye, hogy a jelöltek egyszerre tucatnyi pozícióra adnak be anyagot – a minőség rovására növelve a mennyiséget. A recruiterek így egyre nagyobb tömegű, de sok esetben nem releváns pályázattal küzdenek meg naponta.
HR-szemszögből ez az adat komoly figyelmeztető jel. A mennyiségi nyomás nem teszi könnyebbé a toborzást – épp ellenkezőleg, növeli az átfutási időt és a kiégés kockázatát a talent acquisition csapatokon belül. A megoldás nem a több szűrés, hanem az okosabb szűrés: strukturált előminősítés, automatizálás és célzottabb hirdetési stratégia segíthet visszanyerni a kontrollt. A munkáltatói márkának és a pontos pozícióleírásnak ma nagyobb szerepe van, mint valaha.