Az AI toborzásba való berobbanása új, váratlan problémát hozott magával: a gépi rendszerek úgy tűnik, előnyben részesítik azokat az önéletrajzokat, amelyeket szintén AI írt. Ezt a jelenséget önpreferenciának nevezik, és a rekrutációs iparágban egyre hangosabb vita folyik róla. Ha a szűrőrendszer és az önéletrajz ugyanabból a logikából táplálkozik, a döntés egyáltalán nem semleges.
Kutatások és gyakorlati tesztek egyaránt azt mutatják, hogy az AI által generált önéletrajzok magasabb pontszámokat kapnak az automatizált értékelő rendszerektől – még akkor is, ha a jelölt valódi tapasztalata nem üti meg a kézzel írt versenytársakét. Ez azt jelenti, hogy az emberi önkifejezés és az autentikus karriertörténet háttérbe szorulhat egy gépi optimalizálási játszmával szemben. A folyamat átláthatatlan, és a jelöltek többsége nincs tudatában ennek a dinamikának.
HR-szemszögből ez komoly intő jel. Az AI toborzási eszközök bevezetésekor elengedhetetlen az átláthatóság, a rendszeres torzítástesztelés és az emberi kontroll megtartása a döntési folyamatban. Ha egy szervezet vakon bízik az algoritmusban, fennáll a veszélye, hogy éppen a legjobb, de AI-t nem használó jelölteket szűri ki. A felvételi folyamat hitelességét és méltányosságát most kell megvédeni – mielőtt az önpreferencia norma lesz.
